A társasjátékos újságírás rendszeresen használt, - már-már unalmasan ható módszere, - új megjelenések kapcsán a Mars Terraformálását vagy a Fesztávot használni referenciaként. Miért? Két olyan széles körben ismert, nagy hatású játékról van szó, amik már régóta a BGG Top100 elején vannak. Természetes, hogy sok szerzőt megihlettek, és sokan szeretnék bemutatni a maguk interpretációját. Az Evenfall egy Fesztáv-szerű játék, DE más a téma, más a komplexitás és a gameflow, ezért célszerű tartózkodni tőle, hogy sok vonatkozásban párhuzamot vonjunk, illetve felesleges a Fesztáv felváltását várni tőle.
A 2023-as esseni hullámmal érkezett, a kipróbálásával azonban a közelmúltig vártunk. Nem győzzük eleget hangsúlyozni, hogy milyen nagy zajba érkeznek meg a társasjátékok manapság. Nagyon nehéz az új megjelenések között priorizálni. Az Evenfall a témája miatt került az érdeklődésünk fókuszába. A varázslás, boszorkányság olyan tárgy, amiből jó euro játékokat, lehet/lehetne készíteni. A főzetek, hozzávalói, varázsigék, gyógyfüvek stb. tematikusan nagyon is illenek hozzá, hogy valamilyen átváltásokkal operáló számolós játék épüljön köréjük. Ennek ellenére a téma még nem használódott el, nem botlunk lépten-nyomon varázslós játékba. A római birodalom, vikingek, erdőlakók, kereskedők esetében már a mechanizmusoknak nagyon nagy újdonságot kell tartalmazniuk, mert a témát olyan sokan és sokféleképp feldolgozták, hogy önmagában a világa nem fog sokakat játékra hívni.
„Evenfall van, és a Mágia Klánjai új korszakra készülnek. Evenfall az az idő, amikor a valóság határai összeomlanak, és a természetfeletti felébred. A Világfa megnyitja izzó kapuit az ismeretlen távoli régiókba. Küldj boszorkányokat a klánodból, hogy felfedezzék és irányítsák a Hatalom új helyeit. Használjátok őket titkos rituálékhoz és harcoljatok a Hatalomkövek kegyeiért. De csak egy hely van az Elvarázsolt Trónon! Megvannak a képességeid, hogy új korszakba vezesd a világot?”
Ezzel a szöveggel hív játékra az angol nyelvű ismertető. Elég izgalmasan hangzik, és a címválasztás is ráerősít a várakozásokra. Az Evenfall angolul, valami olyan eseményre utal, ami mágikus határt húz két korszak között: mindennek a kezdete, új időszámítás, ami ez után lesz az valami más, mint ez előtt, egyfajta ősrobbanás. Eredeti és emberi gondolat, hogy bármilyen újrakezdésben a hatalmi vákumot keressük.
Az Evenfall a dlp Games-nél jelent meg, a szerzője pedig Stefano Di Silvio. A szerző első játéka a BGG adatok alapján, de a profilkép egy meglehetősen fiatal személyt ábrázol, ezért nem kétséges, hogy hallunk még róla. A grafikai tervezéssel egy rutinosabb alkotót bízott meg a kiadó. Martin Mottet kapta a feladatot, aki a Revive-val már bizonyított.
Egy tablóépítős euro játékba nagyon nehéz jól működő erős játékosinterakciót tervezni. Itt is ez lett a játék leggyengébb pontja. A munkáshelyszíneket csoportosítja a játék, és minden csoportnál lesz egy többség dönt a fordulók végén, de nem érződik belőle a játék üzenete, azaz, hogy a klánjaink megküzdenek egymással. A téma viszont jól érezhető a játékon. Nagyon nehéz egy kártyatablón motort építő játékról azt mondani, hogy más témával elképzelhetetlen lenne, de ezzel a választással is megállja a helyét. A játékos bele tudja élni magát a varázsló törzsek kalandjaiba. Az újrajátszhatóság is kiváló, sok kártya van a játékhoz, ezért a bejárható utak száma is nagyon nagy, nem fognak reflexszerű kombinációk, párosítások kialakulni. A doboz 1-4 játékos számára ígér 60-120 perc kikapcsolódást. Két fővel fenntartásokkal kezeljük a többségszerzős játékokat, valószínűleg ott még inkább elveszíti a jelentőségét a mechanizmus. Négyen ellenben kissé hosszúak lehetnek a körök. Valószínűleg hárman esetleg négyen a legélvezetesebb a játék (már ha nincs AP-s résztvevő és senkire sem kell várni). A játékidő beleférhet a két órába, ha nincs új játékos.
A BGG-n eddig 754 értékelést kapott, ezek alapján az átlag 7,9. Ez nagyon szép pontszám. A játék nem talál fel semmi újat, egy meglévő zsánerbe illesztette bele a szerző a saját ötleteit, de jól. Biztos vannak azok az értékelők, akik a 10 pontot a forradalmi újdonságoknak tartogatják, ez alapján a majdnem 8 pont szép eredmény. Az összetettséget 2,91-re skálázta be a legnagyobb társasjátékos közösségi oldal népe. Ez kb. meg is állja a helyét. A legtöbb tablóépítős játékhoz hasonlóan, a mélységét csak akkor tudjuk kiismerni, ha sokat játszunk vele és sikerül szinte minden kártyával találkozni. Az alapszabályok viszont egyszerűek, nem kell próbajáték, már az első partiban komolyan vehetjük a pontszámítást. Az ára 24.000,- forint körül alakul, jelenleg két helyen kapható idehaza. Ha most kezdenénk el a gyűjteményépítést, biztosan vevők lennénk rá. Ellenkező esetben inkább a fantasy rajongóinak ajánlható. A játék nyelvfüggő és bátran használja a saját világára vonatkozó terminológiát, ezért nagyon jót tenne neki egy magyar kiadás. A Deltánál illeszkedne is a kiadói profilba, reméljük, megfontolják a lokalizációt.
Mennyire ösztönzi a játék a győzelmet? Ha elfogadjuk, hogy a Fesztáv esetében, alig-alig motivált a játékos, hogy első legyen, mert a gameflow inkább csak afelé hajt, hogy egy szép tablót rakjunk ki magunk előtt, akkor itt elmondható, hogy egy kicsit jobban számít, hogy ki ül fel végül a boszorkányok trónjára. Persze azért, nem egy El Grande, ahol minden idegszálunkkal a győzelemre koncentrálunk.
Nézzük a mechanizmusait! Munkáselhelyezés: a leghangsúlyosabb mechanizmus a játék világában. Két féle munkásunk van, akik közül az egyik típus minden helyszínre elmehet, a többiek viszont csak a játékban belső körnek hívott helyszínekre. Ez tematikusan és mechanikailag is egy nagyon ötletes megoldás. Az öregebb, de nagy tudású varázslók, csak a belső kört látogathatják meg, amit már az erősebb fiatalok felfedeztek. Ez mechanikailag azt takarja, hogy a kártyáinkat kell másik pozícióba mozgatnunk a tablónkon, akciót végrehajtva. De a működésbeli pluszt nem ez adja, hanem a tervezés szükségszerűsége, miszerint nyolc munkásunk van, de négyet csak akkor használhatunk, ha előkészítjük számukra a terepet. Láncolatok: a játék lehetőséget ad rá, hogy sorozatokat alakítsunk ki az akcióinkból. Az utóbbi időben ez nagyon nagy divat a játéktervezésben és sokszor túlzásba esnek vele a dizájnerek. Az Evenfall esetében ez normál határokon belül marad, lesznek kombók, de nem válik tőle AP-veszélyessé a játék és nem nyúlnak el túl hosszúra a körök. Játék végi bónuszok: a célkártyáinkat meg kell vennünk és egyre több erőforrást kell fizetnünk, ha egynél többet szeretnénk megvásárolni. Ez egy nagyon ötletes kiegyenlítőmechanizmus a játékban. Épp azokat az erőforrásokat költjük, amelyekkel az új célt teljesítenénk, azaz nem lehet benne nagyon elhúzni. Egyedi játékosképességek: a játék szimmetrikusan, de eltérő kezdőképességű klánokkal is játszható. Ez is segíti az újrajátszhatóságot.
BGG értékelésünk 9 pont. A leírtak alapján lehetne 10-es, de sajnos éreztünk egy kis teszteletlenséget a kártyák kiegyensúlyozásánál. Szubjektíve az volt a megérzésünk, hogy egyes lapok, vagy lappárok, olyan lehetőségeket adnak a játékosnak, amelyekkel a többiek nagyon nehezen tudják felvenni a versenyt. Ez egy családi nehézségű darabban talán megbocsájtható, de tartsuk észben, a témája inkább felnőttes, gémer semmit családi. Másrészt, a játék hossza sem indokol nagy randomfaktort, sokan vannak, akik hibaként értelmezik, ha egy kétórás játékban, ki lehet kapni csak a szerencse miatt. A leírt hibák ellenére, szerettük az Evenfallt és várjuk a fiatal szerző új megjelenéseit a jövőben!
Hívjuk a kedves olvasókat, gyertek, beszélgessünk a játékról! Próbáltátok? Mást gondoltok? Írjátok meg nekünk! Köszönjük, ha véleményetekkel ötleteket adtok a szerkesztőségünknek! Jövő héten újabb teszttel jelentkezünk!
A Dice & Decks nevében köszönjük Ancsának, hogy megmutatta nekünk a Evenfall-t Ezzel alapanyagot biztosított a cikk megírásához!
