A horror témájú társasjátékok műfajában talán a legszélesebb körben feldolgozottak a 20. század elején alkotott H.P. Lovecraft író munkássága nyomán született játékok. Talán már mindenki hallott a Cthulhu mítoszról (kimondani már annál kevesebben tudják), a csápos óriási istenségről, aki igyekszik romba dönteni a világot. Több helyen és formában feldolgozták már a történetét, sok játék és társasjáték a saját arculatára formálta: gondoljunk csak az aranyos plüss Cthulhu-ra vagy a Munchkin Cthulhura. Készült belőle számos társasjáték, néhány film, sorozat, sorozat epizód (legutóbb a Guillermo del Toro: Rémségek tárában köszönt vissza a téma pár epizód erejéig) és szerepjáték is!
De miről is szól, és miért kedveljük ezt a témát?
Lovecraft nagyon egyedi és sötét módon mutatja be a világunkat. Novelláiban az általunk ismert (20. század eleji) világot mutatja be kiszínezve. Történeteiben, míg a világ békésen vagy békétlenül éli hétköznapjait, másik, misztikus dimenziókban olyan lények élnek és munkálkodnak, akik isteni hatalommal bírnak és szándékuk, hogy elpusztítsák a világunkat, vagy épp az északi sark közelében bukkanunk ősi városokra, melyeket hajdan a távoli űrből érkezett lények népesítettek be, de mára valami náluk is szörnyűbb faj kiirtotta őket. Esetleg Innsmouthba látogatunk, ahol a pusztuló városban a lakosság jó része mára valamilyen kétéltű lénnyé vált. Mindezt fűszerezzük meg egy nagy marék mágiával és el is jutottunk a történetek felszínéig.
A társas- és szerepjátékok ebbe a világba helyeznek hétköznapi embereket, akik egyszer csak belecsöppennek a rémségek kellős közepébe. Először csak arra lesznek figyelmesek, hogy furcsa dolgok történnek a környezetükben. Az idő néha mintha visszafelé telne, az emberek agresszívak vagy épp kultisták szertartásai után megmaradt testrészekről szólnak a hírek, majd fokozatosan rájövünk, hogy a történések messze túlmutatnak a világról szerzett ismereteinken. Végül kettőt pislogunk és darálhatjuk a folyamatosan megjelenő szörnyeket és zárhatjuk be a dimenziók közötti repedéseket, hogy megakadályozzuk a világ szörnyűséges pusztulását.
A téma szépsége egyrészről abból adódik, hogy Lovecraft nem csak egy egysíkú történetet adott nekünk, mint a zombiapokalipszisról szóló filmek, hanem egy sokszínű univerzumot, amiben rengeteg különféle lény él, akiknek mind megvan a saját egyedi háttértörténetük, motivációjuk és módszerük arra, hogy összeroppantsák az elménket vagy a testünket. Mindegyik története egyedi módon épül fel és egyedi módszerrel kell felvennünk velük a harcot. Arról nem is beszélve, hogy az általunk alakított karaktereknek is megvan a maguk egyedisége, amit viszont már a játékkészítők számlájára kell írnunk.
Lássuk hát, milyen játékokkal kápráztatnak el minket a kiadók a témában:
Ősi jel
Kooperatív, 1-8 fő
Kezdjük a Fantasy Flight Games (Itthon a Delta Vision kiadó hozta) játékaival. Az egyik legkönnyedebbnek tekinthető játék az Ősi jel, ahol különböző helyszíneken nyomozunk, melyeket egy-egy kártya jelöl az asztalon. Kevésbé mélyen történetvezérelt játék, inkább tekinthető belépőszintnek. A különböző helyszíneken kockákat dobálva kell mintákat kiraknunk, amivel megoldhatjuk az egyes rejtélyeket és megölhetjük a helyszínen megjelent szörnyeket. Amikor egy helyszínen az összes mintát kiraktuk, az adott helyszínen legyőztük a mítoszt. Hatalmas előnye, hogy a később bemutatásra kerülő játékokhoz képest könnyedebb játékmenetet kínál, ennek ellenére a színesítő szövegek miatt megmarad a játék történetiessége.
A játékhoz 6 kiegészítőt adtak ki, ha nem számoljuk a promóciós kártyákat. Talán játékosok számában a legmegengedőbb 1-8 játékosszámával, de 4 játékosnál többel elég lassúvá válhat a játékmenet.
Kifürkészhetetlen
Félkooperatív, 1-6 fő
A Kifürkészhetetlen a Lovecrafti játékok titkosárulós vonalát képviseli. (Gyakran a BattleStar Galactica Lovecrafti átdolgozásaként emlegetik.) A játékosok egy-egy nyomozót alakítanak, akik egy hajón utaznak. De mielőtt valaki megijedne, nem egy nyugodt utazásról van szó. A hajót folyamatosan tengeri lények ostromolják, úgy, mint a mélységlakók, Dagon atya és Hidra anya. A játékosok célja, hogy a hajó beérjen a kikötőbe. Kivéve a titkos árulókét, akik maximum ketten lehetnek, egy hibrid és egy kultista (utóbbi opcionális), ami az érdekessége a játéknak, hogy még mi sem feltétlenül tudjuk a játék elején, hogy hibridek, azaz árulók vagyunk-e.
A történetiségre sokkal kevesebb hangsúlyt fektet a játék, inkább a tűzoltásra kell koncentráljunk és a titkos áruló keresésére vagy épp titkos árulóként a játékosok szabotálására.
Rettegés Arkhamban 3. kiadás
Kooperatív, 1-6 fő
A személyes kedvencem a Rettegés Arkhamban. Ebben a játékban kifejezetten Arkham város utcáit járva kell nyomokat gyűjtenünk, anomáliákat megelőznünk vagy megoldanunk és persze szörnyeket kell ölnünk. A játékban próbákat hajtunk végre folyamatosan, amik során kockákat dobunk és az eredmény alapján tekintjük a próbát sikeresnek vagy sikertelennek, a fejlődés pedig a kockák számát vagy eredményét növeli. A karakterek és a kezdőtárgyak itt is egyediek és nagy hangsúlyt kapnak. Ami a leghangsúlyosabb része a játéknak a forgatókönyv és a kódex, ugyanis minden játék egy történetet mesél el, amit a véletlen és a játékosok döntései egyaránt alakítanak. A 3 kiegészítővel együtt 13 forgatókönyvből választhatunk, amik jó pár óra szórakozást nyújtanak. Ha egyszer már végigjátszottunk egy történetet, legközelebb alakulhat másképp az események láncolata, de a rengeteg véletlen faktor is módosíthat a játékmeneten.
Eldritch Horror
Kooperatív, 1-8 fő
Az Eldritch Horror talán az egyik legkedveltebb játéka a témának. 2013-as megjelenése óta 8 kiegészítőt kapott egyedi térképekkel és persze rengeteg új nyomozóval. Kevésbé történet vezérelt, mint a Rettegés Arkhamban 3. kiadása, emiatt viszont egy sokkal pörgősebb játékmenetet tesz lehetővé és talán nagyobb újrajátszhatóságot is. Ugyanúgy megvan benne a nyomozók fejlesztésének lehetősége, ami egyrészt szintén az újrajátszhatóságot növeli, másrészt sokkal élvezetesebbé teszi a játékot amiatt, hogy a tablóépítéssel párhuzamosan folyamatosan egyre több előnyhöz juttatja a játékosokat.
Az Eldritchben a föld különböző pontjaira utazunk és oldunk meg problémákat, amik ugyanúgy kapuk lezárásában vagy szörnyek megölésében csúcsosodnak ki. Talán az Eldritch Horror a Rettegés Arkhamban második kiadásával állítható párhuzamba. A forgatókönyv itt is egy egyedit témát dolgoz fel, de nem teszi nehézkessé a játékmenetet.
Mansions of Madness
Kooperatív, 1-5 fő
A Mansion of Madness a Rettegés Arkhamban játékhoz hasonlóan történet vezérelt játék, melyben az előbbiekhez képest egy aránylag szűk területen hajtunk végre akciókat. Itt is szörnyeket győzünk le, de sokkal szűkösebb lehetőséget biztosít a történetben, mint az Arkham. Előnye ellenben, hogy a térkép többféleképpen felépülhet egy-egy forgatókönyvön belül, így az újrajátszhatóság nem látja kárát annak, hogy a történetet sokkal részletesebben írja le a játék. A helyszínbeli szűkösség ebben az esetben azt jelenti, hogy nyomozóként egy-egy helyszínt is részletesebben megvizsgálhatunk, melyre a lehetőséget a helyszíneken található jelölők biztosítják. Ezek a jelölők vagy tárgyakat adnak, vagy a történet hajtják előre. Itt ugyanúgy harcolnunk kell szörnyekkel, sőt, nem ritkán még tüzet is kell oltanunk. Szó szerint.
A második kiadásban egy applikáció támogatja a történetet, ami nagyban segíti a játékelem menedzsmentet.
Cthulhu: A halandó halál
Kooperatív, 1-5 fő
A Cthulhu: A halandó halál igazi dungeon crawler. Kevés történetet ígér, de nagyon sok szörnyet. A játék a CMON Limited kiadó gyermeke (itthon szintén a Delta adja ki). Felépítésében hasonlít a Mansion of Madness-re olyan tekintetben, hogy a térképet egy aránylag szűk helyszín adja, melynek az egyes termeit járjuk be. Itt is érvényes, hogy nyomozókat játszunk, de ennek aránylag kevés szerepe van és a történetiség elhanyagolható a játékban, az esszenciáját a szörnyek és tárgyak pusztítása adja. A nyomozók jóval egyszerűbben működnek, mint az FFG játékaiban, de egy érdekes fejlődési mechanizmust hoz be a játék. Minden karakternek 3 saját képessége van, amit fejleszthet, ahogy az őrület sávon halad előre, ám vigyázni kell, mert ha a végére ér, a nyomozónk meghal.
A játék hatalmas előnye ezen felül a pörgőssége, hasonlóan az FFG néhány játékához itt is van mítosz és szörny vagy találkozás fázis, de ezek nagyon hamar lezajlanak.
Valószínűleg mindenkinek feltűnik, hogy a rengeteg játék közül, amelyek ezt a témát feldolgozzák, nagyon keveset említettünk, de fel a fejjel! A sorozat további részeiben szó lesz több játékról, ami ezt a témát dolgozza fel! Folytatódjon hát a Végítélet sorozatunk, hisz, mint tudjuk…
"Meghalni nem halhat meg az,
Mi örökkétig áll,
Számlálatlan korok során
Enyészik – a Halál"
Tetszett a cikk? Írd meg a Facebook poszt alatt kommentben!
